A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információ- és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést.

A mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt a precíziós gazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír. A precíziós gazdálkodásra való átállásnak számos technikai és technológiai feltétele van. Ezen technikai hátterek komoly beruházásigénnyel bírnak. Ahhoz azonban, hogy a technika és a technológia hatékony és precíz legyen megfelelő mennyiségű és minőségű információra van szükség. A talajművelési rendszer kiválasztásához, az okszerű talajműveléshez szükség van a talajtani tulajdonságok ismeretére.

A talajművelésben a térinformatika ott kap szerepet, amikor a meglévő talajtani és egyéb környezeti információkat -amiket felvételezéssel és/vagy távérzékelési módszerekkel gyűjtöttünk- térbeli objektumra akarunk kiterjeszteni. Így a térinformatika segítségével úgynevezett gazdálkodási egységeket tudunk lehatárolni, ahol közel homogénnek tekinthető talajművelés szempontjából a talaj. A művelési zónák kialakítása az alapja a talajmintavételnek.

A talajmintavétel történhet kézi és gépi módszerrel. Cégünk mindkét mintavételezési módszerrel áll a gazdák rendelkezésére. Tapasztalataink alapján nagy igény mutatkozik a kézi mintavételre is, mivel ezen mintavételi módszer álló kultúrákban is jól használható (gazdasági kár elkerülése nélkül pl.: taposás). Az aktuális EU szabályozás alapján 5 hektáronként kell 1 átlagmintát készíteni. A szakszerű talajmintavétel az alapját képezi az akkreditált talajvizsgálati eredmények alapján készített tápanyag-gazdálkodási tervnek (szaktanácsnak). A talajmintavétel a mintázandó területen több leszúrásból képzett átlagminták képzéséből áll. Egy átlagminta kb. 20-25 részmintából tevődik össze. A részmintákat összekeverve homogenizáljuk, és ebből képezünk egy 0,5-1 kg-nyi átlagmintát, amely max. 5 ha területet reprezentál.

A talajszkennelés nem más, mint digitális talajtérképezés, mely a térinformatika és a távérzékelés eredménye. Ezzel az eljárással az adott terület eltérő talajtulajdonságait térképezhetjük fel, amellyel alapot szolgáltathatunk a precíziós talajmintavételhez és megnyílik az út a precíziós gazdálkodáshoz.

A talajszkennelés geofizikai mérési módszer, melynek során a talaj eltérő mélységeit lehet vizsgálni, elemezni a szkenner által kibocsátott majd visszavert elektromágneses sugárzás detektálása révén. Az így kapott nyers adatokat felhasználva egy szoftver révén a szakértő könnyen állítja elő a talaj eltérő tömörödöttségi, víztelítettségi és talajmechanikai paramétereit, eltérő talajtípusokat. Ezen talajtulajdonságok könnyedén megjeleníthetők térképen, megalapozva ezzel a differenciált talajművelést, tápanyagutánpótlást, öntözést, vetést, precíziós talajmintázást, melyet szintén megjeleníthetünk térképen és akár később visszajuttatva a traktor digitális egységébe vezérelhetjük a traktort ezen térképek alapján.

Amennyiben a betakarított termésmennyiségben, növény fejlődésében, vagy akár szemmel is látható talajszáradásban, talajnedvesedésben táblán belüli különbségek tapasztalhatók, erősen javasolt a teljes tábla talajszkennelés vizsgálata.

A talajszkennelést a talajfelszín megbontása nélkül végezhetjük el a táblát bejárva. Az általunk használt talajszkenner a talaj vezetőképességét (EC) méri 4 különböző talajszintben 1,1 méter mélységig. A szkenner terepjáróra rögzítve 30 cm-rel a tábla fölött rögzíti az adatokat, elkerülve a talajfelszínnel a fizikai kontaktust. A talajszkennelést követően a nyers adatok feldolgozásával a táblát zónákra oszthatjuk az eltérő talajtulajdonságok alapján, így a zónánkénti talajmintázás már a véletlenszerűséget részben kiküszöböli és az eltérő talajtulajdonságok által okozott eltérő tápanyagforgalom, vízháztartás, talajmechanika a talajmintázással mutatni fogja az adatok szintjén a zónánkénti tényleges különbségeket, ezzel lehetővé téve a pontosabb tápanyaggazdálkodási terv elkészítését, és ezáltal a hatékonyabb termesztést. 

A cégünk által végzett talajszkennelés számos információt szolgáltat a gazdálkodók számára, így:

• automatizálhatók a mg-i munkafázisok
• optimalizálható a talajművelés (megfelelő eszköz és mélység)
• csökkenthető a felhasználandó üzemanyag (csökkentett menet, vonóerő szükséglet)
• csökkenthető a felhasználandó vetőmag, szerves- és műtrágya
• javítható, fenntartható a talaj, mint erőforrás
• csökkenthető az erózió mértéke
• csökkenthető a felhasznált anyagveszteség
• optimalizálható az öntözővíz felhasználás
• növelhető a hozam