Talajvizsgálatok

Tápanyaggazdálkodás, szaktanácsadás

A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, termésnövelő anyagokat kellő időben és mennyiségben úgy kell kijuttatni, hogy a növények a tápanyagokat a lehető legjobban hasznosítani tudják és ezáltal a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteségek és a környezeti elemek, elsősorban a vizek ezzel összefüggő terhelése a lehetőségek szerint elkerülhető legyen.

A termelési és környezetvédelmi szempontok összhangjának megteremtéséhez alapvető fontosságú, hogy az adott termőhelyen az ökológiai adottságokat figyelembe véve kell az ott gazdaságosan elérhető termést megtervezni és a talaj tápanyag-szolgáltató képességének, valamint a tervezett termés tápanyagigényének megfelelő tápanyag-gazdálkodást folytatni. A tápanyag-gazdálkodás tervezése bonyolult, sok összetevőből álló feladat, ezért ajánlott tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásra specializálódott kollégáink megkeresése.

A talaj tápanyag-gazdálkodását három tényező határozza meg:

A tápanyagtőke, ami a növények számára fontos tápanyagok vagy egy tápelem mennyiségének összessége, ez talajonként más és más. A tápanyagtőke gyarapodhat biológiai felhalmozódás, ráhordás vagy trágyázás, csökkenhet mállás, kilúgozás, erózió, valamint a termelt növényekkel elszállított tápanyagok által. A felvehető tápanyag-tartalom, ami a tápanyagtőkének a növény által hasznosítható része. A talaj tápanyag-szolgáltató képessége, amely meghatározza, hogy a felvehető tápanyagtartalom milyen hosszú ideig biztosított a terméshozam csökkenése nélküli növénytermesztéshez.

A szakszerű tápanyag-visszapótlás környezeti hatását tekintve kedvező lehet, mivel:

A trágyázás következtében növekszik a zöld növényi produkció. Ez a természeti feltételek jobb kihasználását jelenti, amely a környezet energia- és anyagforrásaival való ésszerű gazdálkodást segíti. A nagyobb zöldtömeg által létrehozott nagyobb asszimilációs felület a légkör széndioxid-tartalmát csökkenti, és oxigéntartalmát növeli. Az iparosítás, közlekedés és urbanizáció hatására növekszik a levegő szennyezettsége, jelentős szerepet kap a levegő tisztán tartásában a növényzet. A vízhasznosulás-vizsgálatok azt az összefüggést tárták fel, hogy minél kedvezőbb a növény tápanyagellátása, annál kevesebb vizet használ el egységnyi szárazanyag előállításához.

A túlzott, esetleg szakszerűtlen műtrágyázás környezeti hatása, különösen hosszú távon kedvezőtlen lehet az alábbiak miatt:

A környezetre, itt elsősorban a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén károsan hat, a kutak és az ivóvíz nitrát tartalmát növelve; A vízerózióval a felszíni vizekbe kerülő talaj foszfor és nitrogén tartalma fokozott eutrofizációt eredményez; A nagy adagú műtrágyázás a kalcium kilúgozásának fokozásával a talaj elsavanyodásához vezethet hosszabb távon, egyúttal megrövidíti a meszezett talajoknál a talajjavítás tartamhatását.

A műtrágyázás hatására a növények beltartalmában, minőségében kedvezőtlen hatások is jelentkezhetnek:

A nagy adagú, vagy egyoldalú műtrágya-használat kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem-tartalmára és annak felvehetőségére is A trágyázott területeken a gyomnövények is jobban fejlődnek, emiatt intenzívebbé és gyakoribbá válik a mechanikus növényápolás, ill. a kémiai növényvédelem.