Tényszámok az ukrán és a magyar kukorica minőségéről

A MERTCONTROL csoport több, mint 70 éve van jelen a minőségellenőrzés területén.

 

Az 1951-ben alapított társaság 2006 óta a hazai piacon egyedüliként 100%-ban magyar tulajdonú társaságként működik Mertcontrol Hungary Kft. néven. 2013-óta a Mertcontrol Metric Kft. a Mertcontrol Group tagjaként kenőolajok, üzemanyagok, környezetanalitikai minták vizsgálatát végzi. Mindezek mellett Magyarország egyik legjelentősebb talajvizsgáló laboratóriuma a HL-LAB, jelentősen bővíti a Mertcontrol vizsgálati palettáját.

 

Saját akkreditált mintavevő hálózatán keresztül minőségi és mennyiségi ellenőrzéseket végez mezőgazdasági termények, talajok, műtrágyák, környezetvédelem, élelmiszer, valamint ásványolaj területeken Magyarországon és a környező országokban. A minőségellenőrzéshez kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatokat három telephelyen, Kerepes, Komárom, Debrecen városban található akkreditált laboratóriumaiban végzi.

A Mertcontrol nemzetközi hálózata lehetővé teszi, hogy ma már Európa szinte bármely pontján magas színvonalon az ügyfeleik rendelkezésére tudjanak állni. Nemzetközi szervezetek által regisztrált tevékenységet folytatnak, ezért az általuk kiadott certifikátokat a gazdasági élet minden szereplője világszerte elismeri és elfogadja.

 

2022-es magyar és ukrán kukorica minőségére és (toxin, szermaradvány, GMO) szennyezettségére vonatkozóan milyen eredményeket kaptak az eddig elvégzett vizsgálataikkal és ezek mennyire tekinthetők reprezentatívnak? 

A 2022-es évi magyar kukoricatermésből az ország különböző pontjain több ezer vizsgálatot végeztünk, így azt gondoljuk, hogy reprezentatív adathalmazzal rendelkezünk.

A laboratóriumi vizsgálatok során a GMO esetében nem volt kimutatható érték, valamint a szermaradvány analízisek esetében sem volt eltérés, nem találtunk határérték feletti komponenst. A kérdéses toxinok közül elsősorban az Aflatoxin B1 jelenléte igényel fokozott figyelmet. Tovább értékelve ezt a területet, az Ochratoxin is elég magas értéket mutat néhány esetben, de maradjunk a fő kérdésnél az Aflatoxin B1-nél. A mi tapasztalataink alapján méréseink kb. 10%-a eredményezett 20 ppb fölötti eredményt, kb. 20%-a 10 ppb felett, kb. 10%-a 5 ppb feletti eredményt mutatott. Az EU-s rendeleti határérték a Aflatoxin B1-re maximum 20 ppb. Ennek tudatában a feldolgozóipar 5 ppb körüli határértéken vásárol, hiszen a másodlagos melléktermékben feldúsul a toxin. A gyáraknak a kukorica feldolgozása után ebben a feldolgozott fázisban kell garantálnia a 20 ppb alatti értéket. 

Az Ukrajnából származó 2022-es kukoricában a toxin szennyezés elsősorban a Fuzárium gombák csoportjában, a DON toxin esetében merül fel. Találkoztunk ehhez kapcsolódóan magasabb Zearalenon és Fumonizin eredményekkel is, mely a takarmányozási határértéket nem, de az élelmiszeripari étkezési határértéket esetenként meghaladták. 

Kijelenthető, hogy a több ezer megvalósult DON toxin mérésünk eredményének átlaga kb. 2000 ppb. Fontos szempont, hogy a DON toxin esetében nem készült EU-s rendelet csak ajánlás, mely a takarmányiparban 4 000 és 8 000 ppb között mozog. 

Az átlag értékek megfelelnek az EU-s ajánlásoknak, viszont a feldolgozóipar a melléktermékben való feldúsulás miatt jellemzően 2 000 ppb-s DON értékkel vásárol. 

A monitorozás alapján megállapítható, hogy a 2022-es ukrán kukorica az esetek bizonyos százalékában ezt nem éri el. Méréseink átlaga 2 000 ppb körüli, a szórás alapján több érték esik 2 000 ppb alá, míg a fölé eső értékek ezt jóval meghaladják, így ez nem jelent 50%-ot. Én úgy számoltam, hogy a méréseinknek kb. 15-20%-a esett 2 000 ppb fölé. GMO tekintetében azt látjuk, hogy a keresztszennyezés méréseink néhány százalékában fordul elő. Kifejezetten határérték feletti GMO szennyezés 1% alatti gyakorisággal fordult elő. A szermaradvány vizsgálatoknál is találtunk határérték feletti szennyezettséget, de nagyon alacsony százalékban, szintén 1% alatti esetszám fordult elő. Ennek következtében ezek a kifogásolt tételek visszautasításra kerültek, nem érkeztek be az országba. Vizsgálataink során általában az EU-s engedélyezett növényvédő szermaradékokat találtunk határérték felett, de 1-2 esetben nem engedélyezett, már betiltott növényvédő szermaradványok is előfordultak. Ezt a hatóságok is ellenőrzik, információink alapján ők is találtak ilyen szennyezettséget.

 

Milyen következtetések vonhatók le ezekből az eredményekből az állattartók számára?

Tapasztalataink alapján minden tételt vizsgálni kell, hogy csökkentsük a kockázatot az ügyletben résztvevő mindkét fél számára.

 

A toxinok kimutatása és az ehhez kapcsolódó szaktudás Magyarországon mennyire kifinomult más országokban (pl. Franciaország) végzett vizsgálatokhoz és szaktanácsadáshoz képest?

Örömmel jelenthetjük ki, hogy a toxinok kimutatása és az ehhez kapcsolódó szaktudás mind a műszerezettséget, mind a humán erőforrást figyelembe véve Magyarországon ugyanúgy rendelkezésre áll, mint Franciaországban. Azt viszont el kell mondani a látható jelek alapján, hogy a termelői, illetve a napi gyakorlat szerint Franciaországban gyakrabban és több toxint vizsgáltatnak, mint Magyarországon.

 

A termelők mennyire használják ki, illetve veszik igénybe a hazai laboratóriumi kapacitást?

 A mi tapasztalatunk szerint az elmúlt 10 év trendje az, hogy kevésbé használják ki a magyar termelők a laboratóriumi kapacitást mint 10 évvel ezelőtt. A tavalyi év aszálya miatt és a magyarországi kukoricát sújtó Aflatoxin B1 szennyezés miatt ezek a termelői megrendelések ugyan emelkedtek - az előző 2-3 évhez képest -, de még mindig azt gondoljuk, hogy magasabb számban lenne indokolt laboratóriumi vizsgálatokat igénybe venni. Jogi szempontból és szakmailag is jelentősen javítja a termelő értékesítési pozícióját, amennyiben rendelkezik saját maga által bevizsgált certifikáttal a tételről!

 

Milyen lehetőségek vannak a toxinszennyezett kukorica hasznosítására?

A legfontosabb, hogy a toxin szennyezett kukoricának az állagát megőrizve meg kell akadályozni a gombák további életét és szaporodását, hogy legalább több toxint ne termeljenek, ne legyen még szennyezettebb a termés. Ha egy adott toxin szintet veszünk alapul, gyakorlati tapasztalataink alapján ez tisztítással, rostálással csökkenthető. Hallottunk további próbálkozásokról, ózonos kezelésről, egyéb módszerekről annak érdekében, hogy az aktuális toxin szintet tovább csökkentsék, de nem láttunk objektív, meggyőző bizonyítékokat. A tételek, silók, síkraktárak hűtése segíthet a gombák további életműködésének megakadályozásában. A szennyezett kukoricát a takarmányiparban toxinkötőkkel próbálják semlegesíteni. Egyéb hasznosítási terület lehetne olyan piaci rés, ahova magasabb toxin szintekkel is lehetne kukoricát szállítani, de jelen pillanatban ilyen lehetőséget mi nem látunk. Ezek a kifogásolt tételek azonban eladhatóak biogáz üzemekbe, ahol energiát állítanak elő belőle, mely technológia gyakorlatilag a kukorica megsemmisítését jelenti. A bioetanol üzemek csak akkor tudják feldolgozni, hogyha a mellékterméket szintén elégetik, ezzel energiát nyernek belőle. Értelemszerűen egy sokkal nyomottabb áron vásárolják fel, mert a mellékterméket nem tudják értékesíteni. 

 

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy elkerüljük vagy időben észleljük a toxinszennyezést?

Ahhoz, hogy elkerüljük a toxinok megjelenését a legfontosabb teendő a gombabetegségek elleni védelem, amit már a szántóföldön el kell kezdeni.

A betakarított áru minőségének védelme érdekében a raktárakban száraz hűvös feltételeket kell teremteni, hogy a gombák toxintermelését megakadályozzuk, az áru hűtése segíthet ebben.

Továbbá a tárolás során megfelelő időpontban, több alkalommal elvégzett szellőztetésre, rostálásra is szükséges időt szánni.

Annak érdekében, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk az általunk tárolt gabona minőségi értékeiről, kiemelten fontos a 2-3 havonta történő mintavétel és azt ezt követő laboratóriumi analízis. Tárolás közben az állag monitorozása, például rádiófrekvenciás terményfigyelő rendszerben használt okos hőmérő alkalmazása nagyszerű lehetőség, mely 7/24 órában naprakész információt ad a garmada állapotáról.